Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat
Szükségessége
Az érintésvédelem (közvetett érintés elleni védelem) azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozza meg. Tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál. A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott érintésvédelem megfelel-e az előírásnak, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
Gyakorisága
Szabványossági felülvizsgálatot kell végezni a berendezések létesítése és olyan átalakítása, javítása után, amelyek során akár az érintésvédelmet jellemző adatok, akár az ezen adatokkal szemben támasztott követelmények lényegesen megváltoztak. Érintésvédelmi felülvizsgálatot a régi hatályon kívül helyezett VBSZ (Villamos Biztonsági Szabályzat) 49. §-ának (6) bekezdése szerint kommunális létesítmények, lakóházak, nyaralók valamint az ezekben lévő 30kW-nál kisebb névleges csatlakozási teljesítményű ipari és kereskedelmi fogyasztási helyek villamos berendezéseit 6 évente, minden más helyen 3 évente, valamint a villamos kéziszerszámokat 1 évente felül kell vizsgáltatni.
Az új 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet szerint, mely módosult a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel:
5/A § ........
(3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó
villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.
Jegyzőkönyv, minősítő irat
A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv 3 példányban készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált berendezés (berendezésrész) megnevezését, az érintésvédelem módját, a megrendelő és az általa biztosított kísérő nevét, a felülvizsgáló nevét, milyen alkalomból és mikor készült, a minősítést, a hibás vagy szabványnak nem megfelelő berendezésrészek felsorolását és a következő felülvizsgálat elvégzésének határidejét. A jegyzőkönyv mellékelte az elvégzett mérések eredményeit tartalmazó mérési jegyzőkönyv.
Tűzvédelmi felülvizsgálat
A hivatalos megnevezés: Erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgálat. De a köznyelv tűzvédelmi felülvizsgálatnak hívja, mivel a tűzoltóság kéri.
Szükségessége
A felülvizsgálatnak három alapvető szempontja van. Az első, hogy a létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a villamos berendezést? A második, hogy nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné? Végül, hogy nem romlott-e le a villamos berendezés állaga (állapota) olyan mértékben, amely már veszélyt jelent? Ezt a felülvizsgálatot tulajdonképpen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendeli el, ezért alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. Ellenőrizni kell azt is, hogy a berendezésnek nincs-e egyrészt olyan hibája, amely tűzveszélyt ugyan nem okoz, de balesetveszélyt igen, másrészt olyan hibája amely nem veszélyes, csak felesleges energiaveszteséget okoz. A felülvizsgálatnak lényegében azt kell megállapítani, hogy a villamos berendezés megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, nem okoz-e tűz- vagy baleseti veszélyt, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása. A felülvizsgáló nem hatóság, tehát nem ír elő semmilyen többlet követelményt, nem adhat felmentést az előírások alól, viszont a hibák kijavításának módjára javaslatot tesz.
Gyakorisága:
A 9/2008.II.22.ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 39.§ (7) bekezdése szerint:
A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként
C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként
D - E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 9 évenként
tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.
Jegyzőkönyv, minősítő irat
A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv 3 példányban készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált berendezés (berendezésrész) megnevezését, a helyiség tűzvédelmi besorolását, jellegét, villamos berendezéseinek állapotát, a megrendelő és az általa biztosított kísérő nevét, a felülvizsgáló nevét, milyen alkalomból és mikor készült, a minősítést, a hibás vagy szabványnak nem megfelelő berendezésrészek felsorolását és a következő felülvizsgálat elvégzésének határidejét. A jegyzőkönyv mellékelte az elvégzett mérések eredményeit tartalmazó mérési jegyzőkönyv és a 20 A feletti áramkörök kapcsolási rajzai.
A felülvizsgálathoz szükséges iratok
Áramszolgáltatói közüzemi szerződés, helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolása, előző ÉVF, VVF és EBF felülvizsgálati jegyzőkönyvek, villamos berendezések egyvonalas kapcsolási rajzai és nyomvonal rajzai, esetleges helyi előírások, szabályozások, robbanás biztos (RB) anyagok jellemzői, műbizonylatai. Ezeket az iratokat a megrendelőnek kell biztosítani. Az iratok hiányában a felülvizsgálat elvégezhető.
Villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat
Szükségessége
A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Erre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani. 9/2008.II.22.ÖTM rend. rendeletben (OTSZ) III. fejezet.
A villámhárító három fő részből áll, felfogó, levezető, földelő.
Magát a villámvédelmet két csoportba tudjuk osztani, a külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli a villámcsapás által közvetlenül előidézett nagyobb károkat. A belső villámvédelem a másodlagos hatásból (túlfeszültség) eredő károk ellen véd.
Az épületeket és építményeket a várható veszély nagysága alapján a következő csoportok szerint kell besorolni: rendeltetés, magasság és környezet, a tető szerkezete és anyaga, a falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, és a másodlagos hatásokkal szembeni érzékenység.
A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott villámvédelem megfelel-e az előírásnak, mik a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
Gyakorisága
A villámhárító berendezést először az elkészülte után, átadás előtt kell ellenőrizni. Ezután ismételt felülvizsgálatokat kell végezni a 9/2008.II.22.ÖTM rend. rendeletben (OTSZ) szerint:
A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként
C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként
D - E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 9 évenként
tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.
Jegyzőkönyv, minősítő irat
A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv 3 példányban készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált épület, építmény vagy szabadtér megnevezését, tűzvédelmi besorolását, villámhárítójának állapotát, a megrendelő és az általa biztosított kísérő nevét, a felülvizsgáló nevét, milyen alkalomból és mikor készült, a minősítést, a hibás vagy szabványnak nem megfelelő berendezések felsorolását és a következő felülvizsgálat elvégzésének határidejét. A jegyzőkönyv mellékelte az elvégzett mérések eredményeit tartalmazó mérési jegyzőkönyv.
A felülvizsgálathoz szükséges iratok
épületek tűzveszélyességi besorolása, épületek építészeti alap és homlokzat rajzai, épületek anyagának tűrendészeti tulajdonságai, villámvédelmi berendezés tervdokumentációja, hatóságok esetleges külön előírásai, villámhárító felújítások, javítások dokumentációi, előző ÉVF, VVF és EBF felülvizsgálati jegyzőkönyvek, kábelhálózat nyomvonal rajza, villamos hálózat helyszínrajza, közmű csatlakozások helyszínrajza. Ezeket az iratokat a megrendelőnek kell biztosítani. Az iratok hiányában a felülvizsgálat elvégezhető.
